macskaszemu

ez a blog lassan tényleg azoknak az inside jokeoknak a gyűjtőhelyévé válik, amit csak én meg a képzelt barátaim értünk

azt álmodtam, hogy szeretjük egymást. aztán szó szerint takonnyal borítva ébredtem. lovely. ittazősz. kérem a futóc(s)ipőmet. (kalapom)

kicsit összevissza vannak a bejegyzések mert egy csomószor piszkozatba mentem el aztán nem veszem észre, aztán meg nem szarakodok vele. bár amúgy is, kit érdekel ez rajtam kívül. :) én úgyis MINDENT látok

Egyszer meg fogom ölni magam véletlenül. Tegnap este annyira megijedtem egy fekete nejlonzacskótól, ami felakadt a szederbokorra, hogy leestem a bicikliről. Nem viccből mondom, konkrétan kurva nagyot zakóztam. Jó lenne azt mondani, hogy a krimifordítás fog kinyírni, de sajnos a saját nagyregényemen gondolkoztam. Aminek remek címet találtam végül, just sayin. De semmi köze a szederhez, szerencsére. Kicsit a halálhoz, de csak átvitt értelemben. Mennyi halál ma is.

a család, ahol lassan külön ország kell mindenki kurva nagy egójának. a hugommal azon flesselünk facebookcseten,hogy moszkvában három órával később van, mint itt, és tippeket osztunk meg egymással nagy hideg esetére (szeptemberben)(a hugom szerint a legegyszerűbb télen születni)(vagy a vodka, de ezt már én tanácsoltam neki)