macskaszemu

én nem tudom h ez amiatt van-e mert félig szőke vagyok megint de az utóbbi időben olyan minden igényt kielégítően, elképesztően, nincs erre jobb szó, gyönyörű fiúkat fogok ki, hogy már a visszaemlékezéstől is elsírom magam. az a féle gyönyörű akitől a vörös reggel megijed, "hú de szép vagy bazmeg" vagy lehet h a zenekar átitatott a rakenrollal. fogalmam sincs. legyen a gépnek halleluja.

még az is eszembe jutott h elment a vörös angliába és az ittmaradt szerencséjét is én kaptam meg. muhhahh.

whoreship

muhahah. igen, ez megért egy bejegyzést. szét vagyok esve.

most eszembe jutott amikor kísértem a frontembert meg a menedzsert a backstageből a viprészbe (igen minden egyes kibaszott szót külön öröm volt leírni) na mindegy ebből az a lényeg h sétálok a frontember mellett így hátul titokban h ne vegyék észre és akkor odaficcen egy lány h úristen úristen ÚRISTEN adjál nekem autogrammot, mire ő: de nincs nálam toll, mire a lány izomból: DE HÁT OLYAN KIBASZOTT SZAR AZ ÉLETEM.

ennyi.

fájás fájás fájás fájás fájás és ilyenkor olyan vagyok mint egy ##censored és szeretnék sok más embert büntetni helyette, aki szintúgy kb annyira tehet arról h marha vagyok mint én szóval inkább csak alszom. az jó. az mindig mindent megold, ha az ember sokat alszik.

not. nem ez a lényeg. jonas ma kijön a nyomdából. úrramisten az én három gyönyörű kamasz gyerekem, a J a Rebi meg a Süti, nincsenek szavaim444!!!

mekkora fajaság amúgy, hogy facebookon (btw ki a faszomnak jutott eszébe először az a maflaság h "fácsén" bazdmeg?) h fbookon dühös nemzedék címmel posztolhatok szólhatok hozzá és lájkolhatok. nyihha. "Share how things are going, dühös nemzedék!" ok. i'm still angry

horzsolt és karmolt sebek vannak a térdemen és a hátamon.

mióta a hannibalt nézem, a naturális, kegyetlen húsról szóló álmaim megint felerősödtek.

az mit jelent amikor valaki azt álmodja, hogy olyan seb nyílik a vádliján amin keresztül beláthat egészen a (álom törvényei:) vértelenül a maga fehérségében működő, lüktető izomig és akkor az álom további óráit azt tölti ki h csöndben figyeli?

a kisoroszlán aki hozzászokott h karmol most istenesen a sarokba lett baszva. jó ha a gerincem egyben marad, de büszkeségem már nincs sok. és a vörös világraszólóan eredeti ötletével gyógyítom a szívemet ami egyébként kis undok gennyes darabokban fáj

egy

négy

tizenhat

tizennyolc

harminchét

az életem egy cirka hónapja egy underground rockzenekar és egy orwelli disztópia furcsa elegye. a marson. ttsscchhaa.

mivel nem tudom leírni, ezért képi megjelenítést alkalmazok.

nem tudom van-e ember, aki olyan őszintén, szívből, zsigerből, gyomorból, szenvedélyesen és fogcsikorgatva és zokogva és az arcát véresre karmolva gyűlöli a windows nyolcat mint én.

ugyanez az intenzitás. már megint szerelem. ó faszom lesz-e valaha olyan h nem szeretek bele a hőseimbe (kérdőjelet nyilván nem, minek is)

na jó én erről csak magamnak tudok blogolni. nyilván nem is működik máshogy. áh faszom

hát az életem eddig se volt smafu, de azért olyan még nem volt h odaintegetett volna a sztár a színpadról, meg hogy rendező! kártyával mászkáljak az autogramkérő kiscsajok között be a backstagebe (ami jelen esetben két sörsátor volt DE MINDEGY) nem mintha olyan nagyon különböznék tőlük, tessék csak megnézni a 2009es futóstracklistámat 

óóhje.

ellenben a rakenroll kurvára nem nekem való. egy éjszaka még ok hajnal hétig inni, sportfröccsel gyógyulni, másfél nap vagy kettő is, de be nem vállalnám mint életformát.

most gondolom a rakenroll-világ egy emberként sírta el magát.

az van, hogy "a szívem tele van hordalékkal" estébé

hétvégén legalább megyek rakenrollkodni, turnébusz, backstage meg minden fasz, de előtte fotóznak (borítóra) és még befutott jó remek társaságban egy nagy gatsby, van itt ám élet, az kurvaisten

ágiiii hiánnyzol

a sorozat dinamikája: graham ügynök a bizarrul és nagy kreativitást igénylő módon megcsonkított, szétdarabolt, elrohasztott, netán félig megemésztett majd kiköpködött hullákat bámulja teljesen kifejezéstelen arccal, halk és kissé -finoman- nőies hangon kommunikálva, miközben a susogós anyagú (selyemsantung) zakó ellenére is elképesztően maszkulin, vállas és karizmatikus, napbarnított bőrű hannibal násztáncot jár körülötte (és emberhússal eteti).

egyébként kurvára bírom

mélységes elégedettséggel tölt el, h elneveztem egy hajót barkerről

ó jézus. hogyan, egyszerűen hogyan lehetséges az általam ismert világ törvényei szerint, hogy valakinek egyszerre legyen olyan elképzelhetetlenül buta ÉS gyönyörű arca, mint kangnamnak?

értetlenül állok.

bősz kpop hallgatás közben amúgy befejeztük az ötödik, de talán utolsó kört a regény szerkesztésén, ami elvileg 20 napon belül már boltokban lesz, haaahaha. nem sietjük el.

de ellenben éspedig: KURVA JÓ LETT

olyan borítót kaptam hogy besírtok

a nap, amikor nem jutott eszembe, hogy autodidakta, ezért beírtam a goggleba, hogy "aki maga fejleszti magát" és rákerestem

rövideket és zaklatottakat alszom, én, aki hárpia vagyok ha egy fél óra hiányzik a nyolcból. azt úgy kell elképzelni, hogy direkt megittam két pohár bort, hogy elálmosodjak (nem többet, nem kevesebbet), ez a taktika abszolút bevált, egészen tizenegytől tizenkettőig úgy aludtam én, mint a tej! aztán felébredtem és bámultam a plafont egyig. kimentem, ittam egy kis vizet. visszafeküdtem, felültem, bekapcsoltam a gépet, írtam pár sort, lefeküdtem, felkeltem. végül néztem a django elszabadult ötig, mert elvileg tarantinóról kell gecikurvajó cikket írnom tegnapelőtt-előttre (nem a dél-koreai sorozatokról, sajnos). végül amikor világosodott, visszabújtam az ágyba, és hétkor ébredtem. de nem a nyígásért magáért mondom el (bár mint tudjuk, azt sem vetem meg), ezek csak az előzmények. nagyon valósághűen álmodom, 4d, színek, szagok, hangok, meg minden, tapintás, felborult időérzékelés, stb. és filmszerűen, hosszú-hosszú történeteket. nos gyerekek most jövök egy ultraizgalmas scifiből, dimenzióugrás volt benne, lassan pusztuló délutáni napfényben úszó gyönyörű posztapokaliptikus világ, meg minden, és mads mikkelsen is benne volt. így, echte mads mikkelsen. tudom, rá is kérdeztem tőle, azt felelte, hogy ő se tudja pontosan, hogy kerül ide, de most akkor csináljuk a dolgunkat, ha már itt vagyunk, mármint így megmenteni bizonyos embercsoportokat mindkét univerzumban (oké kicsit doktor whos volt, de az előzményeket és az agyam meg az idegrendszerem ziláltságát tekintve talán nem ciki, hogy nem voltam olyan eredeti és kreatív mint máskor)

gyerekek, jó reggelt, most töltöttem el nettó két órát, bruttó kb. másfél napot mads mikkelsen társaságában. hát soha rosszabbat. meg is mutatom, mire gondolok.

-----> erre

btw. mads mikkelsen kurva jó doktor lenne.

azt már le se írom hogy ömlik belőlem a takony. hát ennyi. öt nap futás, és kettő kristóf nélkül, és nincs többé immunrendszerem. felszívódott. elvitték.

brüh

amúgy nyilván azért szenvedek (koreai-japán fiú sorozatokkal) mert nincs itt kristóf, meg mert lesérültem.
ennyit a komplett faszaságról (komplett faszfejségrűl). nem merek elmenni orvoshoz sem, mert én az a típusú hipochonder vagyok, aki annyira hipochonder, hogy sosem meri properly gyógyíttatni magát, ki ne derüljön, hogy valóban valami baja van. de azért. jótanács.
ha (fogadásból)(igen, szoktam fogadni magammal) már 11edik napja több mint másfél órát/több mint 15 kmt edzetek (mmint per nap, nyilván), és elkezd GECCIRE fájni (van olyan, h az embernek a túledzéstől megreped a csípője? érzésre igen. mondjuk elég mindegy, mert úgysem megyek el orvoshoz, salala), szóval akkor a fájás nem annak a jele, hogy gyenge a lelkierő és el kell menni futni csakazértis. a tizenkettedik napon is.

tökre nem. tökre.

nyilvánvalóan és agyzsibbasztóan quilty pleasure a hana yori dango, olyannyira, hogy nem is tudom darálni egyben, de hát istenem, most komolyan ki lehet kerülni, amikor lee minho/matsumoto jun és kim hyunjoong/oguri shun intrikálnak(és közülük kell választani?)? istenem. a quilty részén kicsit enyhít h azért a forgatás idején már mindegyik bőven túllépte a 20at. legalább! :Dvisszatérve, mert nem ezt akartam lejegyezni: amikor még az elején a főhősnőt megmenti az uszodában/könyvtárban a vörös fiú, nos gyerekek akkor ott konkrétan négy srác akarja megerőszakolni. és amikor utána joonpyo/tsukasa őrjöng, hogy milyen bénák voltak, amiért hagyták elmenekülni, akkor azért üvölti le őket, mert nem sikerült az erőszak. és utána természetesen ezzel a csajjal jön össze. én tudom h az ázsiaiak lököttek, hogy sokkal durvább a bullying, és hogy amúgy is konfuciusz tehet minden nemi egyenlőtlenségről, meg hogy a romantikus hevületek egyik legnyilvánvalóbb kifejezése ezekben a drámákban, h a fiú megfogja a csaj csuklóját és maga után rángatja, de akkor is!!!
bazeg!!! kisfiam, gondolkodjál már! erőszak!

na csak ennyit akartam.

(amúgy nyilvánvalóan kim hyunjoong)