régen direkt azzal a céllal tartottunk, hogy szerelmesek legyenek belénk örökre? akik legjobb esetben ihattak velünk még egy fröccsöt amíg a másik, igazi fiú meg nem érkezett, vagy mondjuk egyszer-kétszer basztunk velünk szerelmi bánatunkban, vagy fizethettek még egy kört és utána szomorúan csókolóztunk velük "mert a mi barátságunknak még ez sem árt meg"?
néha gondolok rájuk.
vajon mi lesz a férfiakkal, akiket
