macskaszemu

a nap, amikor nem jutott eszembe, hogy autodidakta, ezért beírtam a goggleba, hogy "aki maga fejleszti magát" és rákerestem

rövideket és zaklatottakat alszom, én, aki hárpia vagyok ha egy fél óra hiányzik a nyolcból. azt úgy kell elképzelni, hogy direkt megittam két pohár bort, hogy elálmosodjak (nem többet, nem kevesebbet), ez a taktika abszolút bevált, egészen tizenegytől tizenkettőig úgy aludtam én, mint a tej! aztán felébredtem és bámultam a plafont egyig. kimentem, ittam egy kis vizet. visszafeküdtem, felültem, bekapcsoltam a gépet, írtam pár sort, lefeküdtem, felkeltem. végül néztem a django elszabadult ötig, mert elvileg tarantinóról kell gecikurvajó cikket írnom tegnapelőtt-előttre (nem a dél-koreai sorozatokról, sajnos). végül amikor világosodott, visszabújtam az ágyba, és hétkor ébredtem. de nem a nyígásért magáért mondom el (bár mint tudjuk, azt sem vetem meg), ezek csak az előzmények. nagyon valósághűen álmodom, 4d, színek, szagok, hangok, meg minden, tapintás, felborult időérzékelés, stb. és filmszerűen, hosszú-hosszú történeteket. nos gyerekek most jövök egy ultraizgalmas scifiből, dimenzióugrás volt benne, lassan pusztuló délutáni napfényben úszó gyönyörű posztapokaliptikus világ, meg minden, és mads mikkelsen is benne volt. így, echte mads mikkelsen. tudom, rá is kérdeztem tőle, azt felelte, hogy ő se tudja pontosan, hogy kerül ide, de most akkor csináljuk a dolgunkat, ha már itt vagyunk, mármint így megmenteni bizonyos embercsoportokat mindkét univerzumban (oké kicsit doktor whos volt, de az előzményeket és az agyam meg az idegrendszerem ziláltságát tekintve talán nem ciki, hogy nem voltam olyan eredeti és kreatív mint máskor)

gyerekek, jó reggelt, most töltöttem el nettó két órát, bruttó kb. másfél napot mads mikkelsen társaságában. hát soha rosszabbat. meg is mutatom, mire gondolok.

-----> erre

btw. mads mikkelsen kurva jó doktor lenne.

azt már le se írom hogy ömlik belőlem a takony. hát ennyi. öt nap futás, és kettő kristóf nélkül, és nincs többé immunrendszerem. felszívódott. elvitték.

brüh

amúgy nyilván azért szenvedek (koreai-japán fiú sorozatokkal) mert nincs itt kristóf, meg mert lesérültem.
ennyit a komplett faszaságról (komplett faszfejségrűl). nem merek elmenni orvoshoz sem, mert én az a típusú hipochonder vagyok, aki annyira hipochonder, hogy sosem meri properly gyógyíttatni magát, ki ne derüljön, hogy valóban valami baja van. de azért. jótanács.
ha (fogadásból)(igen, szoktam fogadni magammal) már 11edik napja több mint másfél órát/több mint 15 kmt edzetek (mmint per nap, nyilván), és elkezd GECCIRE fájni (van olyan, h az embernek a túledzéstől megreped a csípője? érzésre igen. mondjuk elég mindegy, mert úgysem megyek el orvoshoz, salala), szóval akkor a fájás nem annak a jele, hogy gyenge a lelkierő és el kell menni futni csakazértis. a tizenkettedik napon is.

tökre nem. tökre.

nyilvánvalóan és agyzsibbasztóan quilty pleasure a hana yori dango, olyannyira, hogy nem is tudom darálni egyben, de hát istenem, most komolyan ki lehet kerülni, amikor lee minho/matsumoto jun és kim hyunjoong/oguri shun intrikálnak(és közülük kell választani?)? istenem. a quilty részén kicsit enyhít h azért a forgatás idején már mindegyik bőven túllépte a 20at. legalább! :Dvisszatérve, mert nem ezt akartam lejegyezni: amikor még az elején a főhősnőt megmenti az uszodában/könyvtárban a vörös fiú, nos gyerekek akkor ott konkrétan négy srác akarja megerőszakolni. és amikor utána joonpyo/tsukasa őrjöng, hogy milyen bénák voltak, amiért hagyták elmenekülni, akkor azért üvölti le őket, mert nem sikerült az erőszak. és utána természetesen ezzel a csajjal jön össze. én tudom h az ázsiaiak lököttek, hogy sokkal durvább a bullying, és hogy amúgy is konfuciusz tehet minden nemi egyenlőtlenségről, meg hogy a romantikus hevületek egyik legnyilvánvalóbb kifejezése ezekben a drámákban, h a fiú megfogja a csaj csuklóját és maga után rángatja, de akkor is!!!
bazeg!!! kisfiam, gondolkodjál már! erőszak!

na csak ennyit akartam.

(amúgy nyilvánvalóan kim hyunjoong)